A szegf�bors �t, a mirtuszf�l�k Pimenta nemzets�g�be tartoz� fafaj, illetve azok f�szerk�nt haszn�lt term�se. A borsot keres� Kolumbusz Krist�f fedezte fel a Karib-szigeteken, �s hal�l�ig nem j�tt r� t�ved�s�re. Els� eur�pai importj�t 1601-ben dokument�lt�k. "Pimient�nak" nevezte, mert ez a bors neve spanyolul, �s sz�mos nyelvben ezt a nevet vett�k �t. Napjainkban n�ha az angolos "pimento" n�ven eml�tik, ami sz�mos f�lre�rt�st sz�l, mert gyakran h�vj�k �gy a pimiento paprikafajt�t is. Eur�p�ban haszn�lata csak a XVI.-XVII. sz�zad fordul�j�t�l jellemz�. A m�sodik vil�gh�bor� el�tt sokkal t�bb szegf�borsot termesztettek �s haszn�ltak, mint napjainkban, de a h�bor� alatt sok f�t kiv�gtak, �s ezeket csak r�szben p�tolt�k. K�zeli rokonuk a bab�r (Pimenta racemosa Mill.).

Nyugat-Indi�ban, Jamaic�ban, illetve K�z�p-Amerik�ban honos, de Indi�ban is kiterjedten termesztik.

A term�st (Pimenta fructus), z�lden szedik le, �s addig sz�r�tj�k, am�g h�ja megbarnul, megr�ncosodik, �s benne a magvak z�r�gni kezdenek. Az aszalt szegf�bors kem�ny, r�ncos, bors-, illetve bors�szem m�ret�; tetej�t a n�gymetszet� kehely marad�ka koron�zza. Egy-egy f�r�l �venk�nt mintegy 50 kg sz�raz szegf�bors nyerhet�. A t�bbi sz�r�tott f�szerhez hasonl�an c�lszer� sz�raz, h�v�s, f�nyt�l v�dett helyen t�rolni.

�ze a bors�ra eml�keztet, illat�ban mintegy a szegf�szeg�, a szerecsendi�� �s a fah�j� keveredik. R�ncos h�ja s�t�t- vagy v�r�sesbarna, illata arom�s, �ze gyeng�n �get�. Ill�olajat, gyant�t, zs�ros olajat tartalmaz.


Felhaszn�l�sa
Csak m�rs�kelten, m�s f�szerekkel egy�tt szabad haszn�lni, mert egyes f�szereket kiemel, m�sokat k�nnyen elnyomhat. P�cok, sz�szok, p�st�tomok, hal�telek, vagdalt h�sok, sal�t�k, s�tem�nyek kolb�sz- �s h�s�ruk, gy�gyte�k, lik�ripari term�kek illatos�t�s�ra, �zes�t�s�re. F�szerkever�kek alkot�r�sze lehet. Skandin�vi�ban �s N�metorsz�gban hering�telekhez, Eur�pa t�bbi orsz�g�ban f�leg �dess�gek, bef�ttek, kar�csonyi s�tem�nyek �zes�t�s�re haszn�ljuk. A forralt borban a szegf�szeg alternat�v f�szere.