pasztin�k (Pastinaca sativa) a s�rgar�p�val (Daucus carota subsp. sativus) rokon, Eur�p�ban �shonos gy�k�rz�lds�g. M�r az �korban ismert�k, �s csak a burgonya �rkez�se ut�n szorult vissza. N�pies nevei: feh�rr�pa, pesztern�k, pasztern�k, olaszr�pa, latin nev�b�l pasztin�k, helytelen�l �desgy�k�r-nek is nevezik.

A gy�k�r �s a mag a petrezselyemhez hasonl� �z�, csak kiss� �desebb. A magja hasonl� c�lt szolg�l, mint a kapormag, level�t nem haszn�lj�k. A petrezselyemn�l nagyobb t�p�rt�k�, ez�rt ezt az �jra k�zkedvelt n�v�nyt a konzervipar is haszn�lja. A 16-22 centim�ter hossz� gy�k�r a petrezselyemn�l gazdas�gosabb, �desk�s, sima fel�let� �s f�szeres �z�.

A pasztin�k csaknem eg�sz Eur�p�ban �s �zsi�ban igen gyakori. �szak- �s D�l-Amerik�ban, valamint Ausztr�li�ban is meghonos�tott�k.


Felhaszn�l�sa
Minden olyan �telben, amelybe petrezselymet haszn�lnak, de kevesebb kell bel�le, �s az �telnek �desk�s �zt ad. K�l�n�sen a bab�telek k�sz�t�s�n�l javasolt a haszn�lata. A gy�k�rb�l nyert anyagokat a lik�riparban haszn�lj�k �zes�t�k�nt. A gy�k�r kem�ny�t�t, feh�rj�t, pektint �s C-vitamint tartalmaz. A n�v�ny levelei is alkalmasak f�zel�k k�sz�t�s�re.