A must�rf� magja a must�rmag g�mb�lyded, s�rg�s, g�dr�sen pontozott. A must�rmagb�l k�sz�l a must�r f�szer. K�t faja ismert, a feh�r vagy angol must�r (Sinapis alba) �s a fekete vagy francia must�r (Brassica nigra). A k�t faj k�t k�l�nb�z� nemzets�g tagja, mindk�t nemzets�g a k�posztaf�l�k vagy m�s n�ven keresztesvir�g�ak (Brassicaceae) csal�dj�ba tartozik.

A feh�r must�r magjait m�r a sum�rok is haszn�lt�k. Eur�p�ban, �gy haz�nkban is a r�maiak terjesztett�k el.


Felhaszn�l�sa
A must�rf� n�v�ny magj�t, a must�rmagot f�szerk�nt haszn�lj�k. Az asztali must�r f�szer fontos alapanyaga: a megt�rt �s olajt�l mentes feh�r �s fekete must�rmaghoz ecetet, borsot, szegf�szeget, t�rkonyt, hagym�t, s�t �s egy�b f�szereket adnak, ez�rt annak egyes fajt�i cs�p�sek, m�sok enyh�k �s vannak kifejezetten arom�sak is (minden gy�rt�nak megvan a saj�t, titkos receptje). Sajtolnak bel�le must�rolajat is. A leveleket k�l�n is fogyasztj�k.

A feh�r must�r magj�t h�zigy�gyszerk�nt, sokf�le betegs�g (�relmeszesed�s, magas v�rnyom�s, anyagcserezavarok, epe- �s m�jb�ntalmak, em�szt�si probl�m�k, felf�v�d�s, reuma stb.) k�r�l�s�ra haszn�lj�k.

A fekete must�rt l�nyeg�ben csak a konzervipar �s a gy�gyszeripar haszn�lja.

Nincs semmi k�ze a must�rg�zhoz; ut�bbit csak mar� szaga miatt nevezik �gy.


Forr�s: wikipe