A kapor (Anethum graveolens L.) kzismert gygy-, s fszernvny. Npies elnevezsei: fszerkapor, kertikapor, kertikmny, uborkaf.
Eredetileg a Fldkzi-tenger vidkn termett. Pannniba s Eurpba valsznleg a rmai legionriusok hoztk be. Elterjedt fszer- s gygyszeralapanyag. Az ernysvirgzatak csaldja Anethum nemzetsgnek kt faja kzl a graveolens az ismert s ltalnosan elterjedt. A nvny shazjrl megoszlanak a vlemnyek, egyesek a Kzel-Keletre, msok a Fldkzi-tenger vidkre helyezik, ahol vadon is elfordul. Innen terjedt el egsz zsiban, Amerikban, Eurpban. Kontinensnkn mr az korban is ismert volt, a grg-rmai birodalomban kiterjedten fogyasztottk.
Magyarorszg s a Krpt-medence gasztronmijban jelents szerepet betlt fszernvny. A magyar konyhban elszeretettel hasznljk a kaprot.
Felhasznlsa
A magyar konyha rgi, kedvelt fszernvnye. Nlkle elkpzelhetetlen a kovszos uborka, a trs lepny, a tkfzelk, kapros-trs palacsinta. Hasznljk levesek, fzelkek, saltk, egyes hal, gombatelek, krzttek, mrtsok, tr zestsre, a kovszos uborka, a paprika, a savany kposzta s a tk eltevsnl. Szinte minden friss s eltett savanysgba alkalmazhat.
Gyakran hasznljk fszeres ecetekben s pclevekben, likrkhz. A friss zld kapor az erdlyi ords-palacsinta zestje; a tkfzelkhez szinte elengedhetetlen. rlt magjval a vres hurkt zestik. Tbb tel frissen vgott kaporral meghintve (pl. szkelygulys) klnsen zes lesz.
A kapormrts, illetve -leves nlunk kedvelt csemege. A frissen szedett, zsenge hajtsaibl ksztett kaporszsz ftt hsokhoz, hsgombcokhoz, hal-, rk- s csigatelekhez is kivl.
Fszerezsre, zestsre felhasznlja a konzerv-, a cukor-, a likripar, de megtallhat az illatszeripar ksztmnyeiben is. Az lelmiszeriparban fleg tiszttott illolajt hasznljk.
AJÁNLOM AZ OLDALT
