A g�r�gsz�na (Trigonella foenum-graecum L.) m�s n�ven: g�r�g lepkeszeg, fen� gr�k (fenugreek) a legr�gibb korok �ta (Ebers papiruszok, i. e. 2000–3000) ismert gy�gyn�v�nyek egyike. A g�r�g�k thliz vagy boukeraz, a r�maiak siligua, silicula vagy silicia n�ven ismert�k. A t�r�k�k �emen otunak h�vj�k; n�luk sal�taf�szer, p�rk�lt-�r�lt magj�t n�ha a t�r�k k�v�hoz keverik. Az �kori Egyiptomban a f�st�l�shez �s balzsamoz�shoz haszn�lt f�szerek egyike volt.

A F�ldk�zi-tenger vid�k�n, Nyugat-�zsi�ban honos n�v�ny. M�r az �korban is termesztett�k, (els�sorban Indi�ban �s Marokk�ban), ez�rt sokfel� elterjedt. Haz�nkban nemcsak termesztik, de a termeszt�sb�l kivadulva is el�fordul.


Felhaszn�l�sa
Mivel a mag nagyon kem�ny, neh�z meg�r�lni. Ezt megk�nny�ti, ha el�bb �thev�tj�k.

Egyiptomban �s Eti�pi�ban a kenyeret f�szerezik vele, a g�r�g�k a nyers vagy f�z�tt magvakat m�zzel fogyasztj�k. Sok vasat tartalmaz� cs�r�it sal�t�ba keverik. Nagyobb, zsenge leveleit apr�ra v�gj�k �s frissen, vagy p�rolva t�lalj�k. Egyiptomban kedvelt �tel a tejbe �ztatott g�r�gsz�namag, de teak�nt is fogyasztj�k.

Indi�ban, a K�zel-Keleten n�pszer� f�szer. �sszet�rt level�t �s magj�t pir�tva karis �telek �zes�t�s�re �s bes�r�t�s�re haszn�lj�k. Szinte minden curryben megtal�lhat�; emellett haszn�lj�k a chutney, a sambhar �s az eti�piai berbere f�szerkever�kben is. Keserny�s �ze a juharcukorra hasonl�t, ez�rt az USA-ban a val�di juharcukrot p�tolj�k vele.