A paprik�t, azaz a Capsicum nemzets�get a burgonyaf�l�k (Solanaceae) csal�dj�ba soroljuk. Tudom�nyos neve a term�se cs�p�s �z�re utal (capsis = „cs�p�s”).

A nemzets�g valamennyi faja K�z�p-, illetve D�l-Amerik�b�l sz�rmazik, de m�ra a m�rs�kelt �s a tr�pusi �g�vben szerte a vil�gon termesztik �ket. Az indi�nok (ink�k stb.) nemcsak ismert�k, de termesztett�k is. Eur�p�ba Kolumbusz orvosa, Diego Alvarez Chanca hozta 1494-ben, aki Kolombusz m�sodik �tj�n gy�jt�tte be �s �rta le az els� paprik�kat. Az akkori paprik�k nagyon hasonl�tottak a mostani d�szpaprikat�pusokra. Afrik�ban, �zsi�ban a spanyol �s portug�l keresked�k ismertett�k meg a paprik�t a 16-17. sz�zadban. A paprik�t kezdetben legink�bb d�szn�v�nyk�nt termesztett�k sz�nes bogy�j��rt; f�szerk�nt csak lassan h�d�tott t�rt, mivel azt h�resztelt�k r�la, hogy m�rgez�. Amikor Nap�leon 1806-ban kontinent�lis blok�dot rendelt el, lehetetlenn� v�lt a n�dcukor behozatala, valamint az indiai bors Eur�p�ba sz�ll�t�sa is. A bors hely�t a f�szerpaprika v�ltotta fel, ami m�g gy�gyszerk�nt is bev�lt k�l�nb�z� betegs�gek ellen (pl. skorbut megel�z�s�re, illetve az immunrendszer er�s�t�s�re). Csak a 19. sz�zadban v�lt kereskedelmi �ruv�.

Magyarorsz�gon csak a 18. sz�zadban v�lt �ltal�nosan ismertt�; legels� termeszt� k�rzete Szeged k�rny�k�n volt. Eur�p�ban Spanyolorsz�g mellett itt, majd k�s�bb Kalocsa vid�k�n kezdtek t�megesen f�szerpaprik�t termeszteni. Paraszti termel�s�r�l �s haszn�lat�r�l el�sz�r Csap� J�zsef debreceni f�v�szk�nyv�ben (1775) olvashatunk. A 18. sz�zad v�g�t�l fokozatosan, olcs� borsp�tl� f�szerk�nt v�lt n�pszer�v�, �s teljesen �talak�totta a magyar konyh�t. Az 1831. �vi koleraj�rv�ny alatt mint megel�z� gy�gyszer terjedt. Termel�se a 19. sz�zad derek�ig haz�nkban sehol sem haladta meg a csal�di �nell�t�s szintj�t.

A cs�p�s paprik�k cs�p�ss�g�t, erej�t a kapszaicionidoknak, ezek k�z�l is f�leg a kapszaicinnak k�sz�nhetj�k. Ellent�tben azon anyagokkal, amelyek a nyelv k�l�nb�z� z�n�in az �des, savany�, s�s, keser� �s umami �zek�rt felel�sek, a kapszaicin, illetve rokonanyagai h�-, illetve f�jdalomingert v�ltanak ki. Min�l t�bb kapszaicint tartalmaz egy csili vagy paprika, ann�l cs�p�sebb, er�sebb az. Az 1950-t�l Magyarorsz�gon termesztett �des, illetve enyh�n cs�p�s paprik�k manaps�g m�r szinte egy�ltal�n nem tartalmaznak kapszaicint. A peperoni (fefferoni) 5-sz�r, a magyar er�s paprika 10-szer, a peperoncini 50-szer, az igen er�s fajt�k (tepin, habanero) t�bb ezerszer annyi kapszaicint tartalmaznak.


Felhaszn�l�sa
A tr�pusi orsz�gokban ink�bb a kicsi, cs�p�s term�seket (csilipaprika) haszn�lj�k �telf�szerk�nt, frissen vagy sz�r�tva, eg�szben vagy meg�r�lve. A m�rs�kelt �vben f�k�nt a nagy term�s�, �des fajt�kat forgalmazz�k, �s ezeket nyersen, z�lds�gk�nt p�rolva, levesbe f�zve �s sal�t�nak fogyasztj�k, illetve sz�r�tva �des paprika f�szerporr� �rlik. Az ecetben vagy olajban eltett paprik�t savany�s�gk�nt t�lalj�k, vagy �teleket f�szereznek vele.

Magyar konyha
A magyar konyh�t teljesen �talak�totta a paprika. A magyar paprika legh�resebb leveseink (hal�szlevek �s guly�sok), tov�bb� p�rolt �teleink (p�rk�ltek, tok�nyok) n�lk�l�zhetetlen f�szere.

A hidegkonyha is el�szeretettel alkalmazza a paprik�t bekeverve (p�ld�ul a k�r�z�ttekben) vagy az �telre sz�rva (zs�ros keny�r, kocsonya stb.).