CS

A csillag�nizs (Illicium verum) a Schisandraceae csal�dba tartoz� Illicium nemzets�g legismertebb n�v�nyfaja. Egy�b elnevez�sei: csillagos �nizs, k�nai �nizs vagy �nizscsillag. Igen kellemes, a Magyarorsz�gon ismertebb, de t�le rendszertanilag t�vol es� �nizshoz (Pimpinella anisum) hasonl� arom�j�, de ann�l valamivel er�sebb illat�, �desk�s �z�, D�l-K�n�ban �shonos gy�gy- �s f�szern�v�ny, t�bb �tel- �s italk�l�nlegess�g neki k�sz�nheti k�l�nleges �z�t �s illat�t.
 

A D�l-�zsi�ban is termesztett �r�kz�ld f�nak a term�se sugarasan, csillag alakban helyezkedik el, benne 3–4 mm nagys�g� mag fejl�dik. Ill�olajat, csersavat, cukrot, feh�rj�t tartalmaz, jellegzetes illat�t �s �z�t az ill�olaj�nak nagy r�sz�t kitev� anetolnak k�sz�nheti.

Londonba a nagy angol utaz�, Sir Thomas Cavendish k�zvet�t�s�vel �rkezett 1588. szeptember 9-�n, aki F�l�p-szigetekr�l hozta mag�val. A k�nai �s vietnami konyha ismertt� v�l�s�val azonban Eur�p�ban is egyre t�bbet kezdt�k haszn�lni lekv�rok, szirupok �zes�t�s�re, �s az �nizsmagb�l desztill�lt dr�g�bb �nizsolaj helyettes�t�s�re. A 17. sz�zadban egyre ink�bb elterjedt Eur�p�ban, p�ld�ul a c�ri udvarban a tea �zes�t�s�re is haszn�lt�k.


Felhaszn�l�sa
�nyencs�gre v�gy�k jellegzetes �ze �s illata miatt kiv�l�an haszn�lhatj�k s�tem�nyek, gy�m�lcslevesek, komp�tok, �des borok, te�k k�sz�t�s�hez. Az egyik alapvet� �sszetev�je a Gallian�nak, a Sambuc�nak, a Pastisnak �s m�s �nizsos lik�r�knek. Az eur�pai �nizs mellett v�ltoz� mennyis�gben haszn�lj�k az abszint k�sz�t�sekor.